Tuesday 3 November 2009

A harmadik hindu esküvőm

Ma este (megint) esküvőre vagyok hivatalos, ez a harmadik lesz mióta itt vagyok, lassan expert leszek a témában. Igazából az indiaiak szerint "minél több, annál jobb", már ami a vendégek számát illeti, ezért aztán sok embert meghívnak, és a külföldieket is nagyon szívesen látják vendégül. Megvan a hindu esküvőknek is a maga ceremóniája, de valahogy sokkal lazábban veszik a forgatókönyvet, mint a mi keresztény egybekeléseinken (nem beszélve az amerikai stílusu, szigorúan megrendezett nászokról).

A menyasszony nyilván itt is kulcs szerepet játszik (mert ugye ő a frigy fele), de közel sincs úgy körülrajongva mint a hófehér ruhacsodákba bújtatott nyugati arák. Nekünk keresztény menyasszonyoknak mindenbe beleszólásunk van, ez a mi napunk, a nagy nap, amikor mindenki minket bámul és mindenki ránk kíváncsi, és egyáltalán az egész esküvő fénypontja az, amikor a menyasszony feltűnik a színen.

A hindu esküvőkön kicsit más a helyzet, ugyanis a vendégek a helyszínre érkeznek az ifjú pár előtt, hogy mire a vőlegény odaér, kellő hangulat és zaj és zene legyen. A vőlegény érkezése az este fénypontja, elképesztő zenei aláfestés és banzáj van, csajok táncolják körbe az érkező vőlegényt (de ezek a csajok lánytestvérek vagy lányunokatestvérek vagy rokonok), rángatják, huzigálják (vagy legalábbis úgy tűnik mintha ez történne), majd leültetik a trónra, és az emberek sorban mennek hozzá gratulálni, kezet fogni, beszélgetni.

Egyszercsak a semmiből érkezik a menyasszony, csendben, zenebona nélkül. Mivel a ruhája gyakran több tíz (!!) kiló, ezért a koszorúslányok hindu változata segíti minden lépését, igazgatják a ruháját meg az ékszereit, karon fogják, vigyáznak rá. A menyasszony betipeg a színpadra - mert az ifjú pár színpadra ültetik, hogy mindenki csodálhassa őket - majd pár perc ücsörgés után felállnak, egy-egy művirágfűzért egymás nyakába akasztanak (erre rá fogok kérdezni este hogy egészen pontosan mit is jelent, ezt nagyon részletesen az első esküvőn sem sikerült kideríteni), és kezdődik a fotózás.

A fotózás abból áll, hogy az ifjú pár ül a trónon, és az emberek sorban mögéjük állnak, és a fotósok készítenek egy-egy képet. Majd jön a következő adag ember, és azokkal is ugyanaz történik, és ez megy egészen addig, amíg elfogynak az emberek, vagy a menyasszony elájul az éhségtől (erre még nem volt példa az általam látott esküvőkön), és akkor az ifjú pár elvonul enni, a vendégek pedig továb folytatják a táncolást és az evést.

Fotóriport az előző esküvőről alant.

Érkezik a menyasszony:


A menyasszony virágfűzért akaszt a vőlegény nyakába:



Intim pillanat - a vőlegény megvirágfűzérezi asszonykáját:



Igazgatják az ifjú párt a fotózáshoz:



A hosszadalmas fotózás egy szelete:
(csak halkan jegyzem meg, hogy milyen cuki a kislány aki piszkálja az orrát a bal oldalon - tutira nagyon unja az egészet)



Eszik-iszik a násznép:


Végül két privát momentum - az ifjú pár és én, illetve az este sztárja és én:




No comments: