Hol van Erdély, miért vagyok román, miért vagyok magyar, miért nem vagyok román, miért nem vagyok magyar?

Mielőtt az előző bejegyzés miatt bárki leszedné a fejemet, elmesélem hogyan szokott zajlani az a bizonyos "Where are you from?" beszélgetés.

Eleinte mindig zavarba jöttem, volt amikor kapásból rávágtam hogy Románia (mert mégiscsak román állampolgár vagyok), volt amikor szintén kapásból rávágtam hogy Magyarország (mert mégiscsak a magyarországi AIESECel vagyok itt), egyenválaszt még nem sikerült gyártani. Olyan is volt, hogy nem tudtam kapásból semmit rávágni, ezért aztán elgondolkodtam és ilyenkor legtöbbször furcsán néztek rám hogy miért nem tudok válaszolni erre a cseppet sem embert próbáló kérdésre.

Aztán jött az erdélyi magyarok körében szintén szabványos "I am from Transylvania" válasz, de akkor mindig hozzá kell tenni, hogy mi is az a Transylvania (és ha olyasvalakivel beszélek aki jó Európa földrajzából, akkor ebből néha sértődés lesz, de hát Istenem, nincs tökéletes megoldás). Pont emiatt ez az opció sem vált be igazán, rövidíteni akartam a transzilvániás megoldással, aztán a végén kerülő lett belőle.

Az eddig leginkább beváló válasz a következő: Romániában születtem és ott nevelkedtem, az állampolgárságom is román, az anyanyelvem viszont magyar, és egy évet Magyarországon is éltem, ide a magyar AIESEC-el jöttem, úgyhogy tulajdonképpen Romániából és Magyarországról jöttem, és mivel ezek szomszédos országok, ez a magyarázat fizikailag is megállja a helyét.

Igazából nem hiszem hogy rajtam kívül (vagyis a kérdést feltevő személyeket) igazán érdekelné a különbség hogy akkor román vagy magyar, szerintem nekem fontos tisztázni előttük, hogy miről is van itt szó tulajdonképpen.

Persze az innen is, onnan is vagyok válasz újabb kérdéseknek nyit ajtót, például olyasmiknek hogy ha himnuszról van szó akkor melyik a sajátom. Ez az egyik sarkallatos kérdés, mert akármennyire is szerettem Romániát, nem hittem volna hogy a Desteapta-te romane konnyeket csalna a szemembe. Ez egy vallomás volt hogy DE IGEN, hadd ne részletezzem az esetet, az ember emocionálisan átrendeződik hosszadalmas külföldi tartózkodások során.

A másik érzékeny pont az, hogy ha egyszer magyar vagyok akkor miért nem cserélem ki az állampolgárságomat magyar állampolgárságra. Gondolom itt mindenki azt a választ várja, hogy "azért mert volt egyszer egy népszavazás bla bla". Nem. Az igazság az, Romániát szeretem (Zs. nem tudom valah olvasod-e ezt, légyszi ne szólj rám, majd egyszer körbenézel Romániában és meglátod tetszeni fog), nem akarok nem román állampolgár lenni, gyakorlati okai sem nagyon vannak az állampolgárságcserének, hisz az EU óta sokat egyszerűsödtek a dolgok, amerikai vízumom van 2014-ig, mi kell még?

Ha igazán érdeklődő személlyel van dolgom akkor általában kitérek Trianonra meg a kisebbségi kérdésekre, de kevés indiaival találkoztam eddig akit a kérdés különösebben meghatott volna, szerencsére legtöbben megelégszenek a felszínes információkkal.

Az eddigi legkedvesebb beszélgetésem után a beszélgetőtárs azzal zárta a társalgást, hogy milyen szerencsés vagyok hogy két kultúrába születtem bele, és két nyelvet beszélek, és két országot mondhatok magaménak, és hogy sokan szívesen cserélnének velem. És igaza van - nincs okom panaszra!