Működik! Méghozzá minden szinten...
Egyrészt, amikor az ember a Dominos-tól rendel pizzát, első alkalommal felveszik az összes adatot, név, cím, satöbbi, következő alkalommal amikor az ember telefonál, akkor viszont már a nevén köszöntik (már akinek ki tudják ejteni a nevét), és megkérdezik hogy ugyanolyan pizzát szeretnék-e mint a múltkor, vagy ezúttal valami más kívánságom van?
Másrészt, reggelente vagy húsz percet sétálok munkába, vagy tíz percet bicó-riksázok. És a bicó riksások közül egy-kettő már tudja, hogy akkor a Housing Boardhoz lesz a menet húsz rúpiáért. A Housing Boardnál pedig átszállok egy moto-riksába, és már a moto riksások is tudják, hogy az IT Park felé megyek, sőt, ma az egyik messziről integetett hogy menjek már mert várnak. Persze ott még nem tartunk, hogy a bicó-riksások a nevemen szólítsanak, de a moto-riksások közül egy-kettőnek megvan a telefonszáma, és ha gáz van vagy fuvar kell, akkor lehet őket hívni, és ők jönnek, mert ebben a világban a villamost, a metrót, a trolit a riksa helyettesíti!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
tetszik ez a hozzáállás! vajon a remek üzleti érzékükből vagy az alapvetően nyílt és kedves magatartásukból adódik? kíváncsi vagyok, hogy tanulják-e az üzleti főiskolán, vagy ráéreznek... és kíváncsi vagyok, hogy Európában ezt hány helyen csinálják meg. talán neked erről vannak adataid...
coffeecup: erre nem tudnék válaszolni pontosan. Azt viszont tudom, hogy Angliában a török vendéglőben ez úgy működött, hogy bizonyos emberek nap mint nap tőlünk rendeltek, és akkor már a cím vagy szám vagy név alapján be tudtam azonosítani az illetőket, és emlékezetből kérdeztem hogy mit is szeretnének.
Sőt, egy idő után már azt is tudtam, hogy X extra fokhagymaszószt fog kérni, Y pedig csak hagymával és káposztával kéri a burgert.
Szerintem Európában a szofisztikáltabb cégeknél van CRM szoftver, és akkor ez elég egyszerűen megy.
A riksásfiú egész biztosan az egyetemi évei alatt sajátította el a dolgot... :-D
Post a Comment