Úttalan utakon, szemben az árral, száguldás-Honda-szeretem

A költözéssel újrakezdődött az a fejezet, amelyikben próbálok civilizált módon és időben eljutni a munkahelyemre, de egyelőre a fenti kettő közül általában csak az egyik következik be, a másik valahogy mindig lemarad.

Most kétszer olyan messze lakom mint ezelőtt, és a munkahelyre eljutás is kétszer annyiba telik. De nem is ez lenne a legnagyobb hátulütője az ügynek, sokkal inkább az szokott szöget ütni a fejembe, hogy mivel menjek munkába. Első nap próbálkoztam azzal, hogy 30 perc séta-riksa-10 perc séta, de ez elég sok séta és elég forgalmas úttesten gyalog, ezért úgy döntöttem keresem tovább a megoldást.

A második próbálkozás a 8 perc séta - riksa 1 - riksa 2 - 10 perc séta volt, de valahogy ez sem főnyeremény, mert a sok riksázás meg várakozás miatt szinte mindig elkések.

A harmadik próbálkozás ma reggel volt, eddig ez tűnik a leghatékonyabbnak, ugyanakkor ez sem éppen kellemes. Ez a 8 perc séta - 20 perc busz - 20 perc séta verzió, de ebben van nyomorgás a buszon, mozgó buszról le-fel ugrálás és útszéli poroszkálás.

A változatosság kedvéért azt hiszem váltogatni fogom a módszereket, így egyik sem lesz nagyon unalmas - holnap újra próbálkozom az első verzióval, a sok séta közben legalább zenét hallgatok meg kiszellőztetem a fejem.

Az útszéli séták mindig kellemetlenek, mert nagyon nagy a forgalom, a por és a zaj, ráadásul én vagyok az egyetlen, aki forgalommal szemben sétál, mindenki más a forgalommal megegyező irányba hömpölyög gyalogosan, nem értem miért. Nem tartom jó dolognak a forgalommal együtt sodródni, mert az embernek nincs hátul szeme, és sosem lehet tudni mikor jön egy őrült motoros aki az ember fenekére csap (jobb esetben) vagy elsodorja magával (rosszabb esetben; erre még nem volt példa szerencsére).

Múlt héten az egyik ügyfelünkkel voltunk ebédelni (Edótól tanultam... :-P) és ebéd után elvittek vezetni - én vezettem! És azt hiszem egyhamar nem akarok Indiában vezetni! Semmiféle szabályt nem tartanak be, soha senki nem jelez semmit (mindenki csak dudál, gyakorlatilag ez a jelzés, de egy dudálás nem fejezi ki elég pontosan hogy az illető vajon jobbra vagy balra akar fordulni), és ha az ember megpróbál európai mérce szerint vezetni, ledudálják az útról. De azért jó volt egy csini, idős Hondával furikázni, na. Az illető akié az autó valami katona, és ez a második autója, ráadásul egy hét múlva kihelyezésre megy India másik végébe, és felajánlotta az autóját hogy használjam Decemberig - de erősen hezitálok hogy elfogadjam-e... Azt hiszem nem fogom, a saját testi épségem érdekében, meg egyáltalán, egy autóról van szó nem egy görkorcsolyáról (bár ennek a családnak autója több van mint egy átlagos családnak otthon görkorija). Bár az ötlet hogy reggel csak beülök az autóba és elgurulok munkába nagyon csábító!

Csak megjegyzésként mondom el, hogy a mai húszperces gyaloglás során elmentem egy hosszú kerítés mellett, aminek a tetején szögesdrót volt. Először azt hittem valami katonai cucc, de aztán megláttam egy csomó (7-8) fickót ácsorogni a kerítés mellett, és befelé bámulni. Ahogy jobban odanéztem felfedeztem egy kosárpalánkot meg egy-két iskolabuszt. Istenem, csak remélni merem, hogy egy lányiskoláról van szó és a fickók sima kukkolók, nem pedig ez az iskolafal a pedofilok gyülekezőhelye...