Gwalior campus

A múlt heti kirándulás első pár napját a campuson töltöttük, ahol a főnököm egyetemista volt, mert neki vizsgái voltak. A napok többségét a könyvtárban töltöttem és tanultam a decemberi vizsgára (rámfért...), de azért volt időm a campuson körülnézni és netwörkingelni is.

A campus egy nagy területen fekszik, és mivel egy sport egyetemről van szó, rengeteg sportpálya volt. Az épületek a kilencvenes évek Romániáját idézik, de ez szinte egész Indiára jellemző, úgyhogy nem térnék rá ki részletesen.

Az indiai kultúra egyik legszigorúbb szabály-gyűjteménye a fiú-lány kapcsolatokra vonatkozik, többek között olyasmire gondolok, hogy fiúk és lányok külön aludjanak, de nem csak külön szobábanm hanem külön épületben. Emiatt én két másik lánnyal laktam egy szobában, nagyon aranyosak voltak velem.

Tulajdonképpen mindenki nagyon kedves volt velem, én voltam az egyetlen turista a campuson, kvázi az egyetlen turista az egész városban, úgyhogy bámulásból is kijutott.

A campuson a kantinban adtak enni, és isteni finom fogásokat ettünk, pedig elég lepukkant maga a kantin. A kedvencem az alábbi thali, hallal, spenóttal és csipős szósszal - gondolom ez mindenki másnak unalmasan hangzik, de számomra nagyon kellemes kulináris élményeket okoznak az ételek, ezért rengeteget beszélek róluk.

Renu és én - szinte első perctől kezdve testvérként kezelt, a szobájukban aludtam, együtt ettem velük, és amíg ők a vizsgájukra készültek én is tanultam.

Az egyetemi kantinban reggel-délben-este meleg étel van (!), és naponta kétszer lehet teázni. A reggeli mellé legtöbbször banánt, tejet, lekvárt is adtak, a vacsora mellé pedig desszertet. A felszolgáló-mosogató fiú nagyon kedves volt, semmiféle közös nyelven nem beszéltünk, de amikor megjelentem mindig kedvesen mosolygott és adott valamit enni.

A főnök, Renu és Renu öccse:

Bónuszként egy riksás-fiús kép Gwaliorból: