Szári vásárlás

Gwalior - elvileg - híres a szárikról, vagy legalábbis a főnököm szerint "itt nagyon tuti szárikat lehet kapni, nagyon tuti áron, nagyon tuti színben és nagyon tuti minden", ezért aztán az egyik este elmentünk beszerezni egy példányt abból, amit valószínüleg otthon olyan gyakran fogok felvenni, mint az ember az esküvői ruháját - kivéve ha van valaki, aki vállalkozik arra, hogy eljön velem ide-oda miközben én a viseletben feszítek.

Na de visszatérve a szárivásárlásra, egyik este elmentünk az Anyagbirodalom Urához, aki érkezésünket lelkes kézfogással és fejingatással viszonozta, majd felinvitált az emeletre, leültetett a Birodalom közepébe, és kezdetét vette az a végeérhetetlennek tűnő folyamat, amikor én mondok egy színt és ők hatvan szárit elém dobnak hogy akkor válasszak, ezt nézzem, azt is nézzem meg, még ezt is fogjam meg és arra is vessek egy pillantást.

Magát a folyamatot nem írom le részletesen, elég repetitív volt a dolog, én meglehetősen oszcilláltam az opciók között, "jaj ennek milyen szép a mintája" "ó ez a szín gyönyörű" "wow hogy ez milyen finom tapintású" és társai.


Ahogy gyűltek előttem kupacban a szárik, úgy gyűltek körénk a fickócskák, mind ott dolgozott, pontosan nem tudom ki mit csinált, mindenesetre némán nézték vívódásom hogy akkor hát én immár mit válasszak, szerintem azt hitték hogy soha nem fogok tudni dönteni, és másnap reggel is ott leszünk mindannyian, én válogatok tovább, ők pedig kifogynak a szárikból és kezdjük majd előröl.


Az egyik kedvencem a halványkék mintás volt, de sajnos amikor magamra öltöttem akkor nagyon hasonlítottam egy hatalmas gombóc szilvás fagyira, ezért aztán jobbnak láttam tovább keresgélni. Igaz, újra és újra visszatértem ehhez a darabhoz, de a végén még sem került bele a top háromba.


Soha nem szerettem a sárgát igazán, de száriban valahogy ez a példány nagyon megfogott, és bár ő sem került be a top háromba, annyiszor magamhoz próbáltam, hogy egy fotót ez is megérdemelt:


Az egyik nagyon esélyes az alábbi fekete-krém kombó volt, de sajnos ő sem jutott túl az utolsó akadályon, ő csak a harmadik lett a top három listán:

No és végül az lett a döntés, hogy a top háromból kiválasztottam egyet amit megveszek racionális érvekkel alátámasztva (Indiában éltem néhány hónapot, ezért egy szári mindenképpen kell emléknek), és egyet, amit szerelemből veszek meg (olyan szép a színe, szép az anyaga, szép a mintája). És akkor a top három két nyertes példánya:

A szárivásárlás befejeződött (mindenki nagy örömére), az üzletet nyélbe ütöttük, és a Birodalom Ura letessékelt minket a férfirészlegre, ami kicsivel szegényesebb, a piac nyílt részén van, és hasonló módszerrel a főnököm elé dobigált mindenféle anyagokat, amiből inget fabrikáljon neki. Ez a folyamat jelentősen gyorsabban lezajlott, jöttek az anyagok, én bólintottam vagy ingattam a fejem, a főnök gyorsan kiválasztott négyet, fizetett, és már kint is voltunk az anyagrengetegből.

Férfi ingek anyagainak a legpopulárisabb színei, a rózsaszíntől a pirosig, kockástól a csíkosig, fényestől a még fényesebbig:

A Birodalom Ura, avagy szárik és ingek nagymestere: